Fájdalom a jobb vállízületben és az alkarban
Néhány egyszerű gyakorlat vállfájdalom ellen hatásos lehet a mindennapokban a fájdalom enyhítésére. Hogyan épül fel a vállízület?
5 egyszerű gyakorlat vállfájdalom ellen
A vállízület az egyik legnagyobb mozgásterjedelemmel rendelkező ízületünk, a felső végtag laza, szabad mozgását teszi lehetővé. A vállízület egy gömbízület, a felkarcsont feje és a lapocka ízületi vápája alkotja, melyek egy vékony porcgyűrű segítségével kapcsolódnak egymáshoz.
Speciális anatómiai felépítésnek köszönhetően bármilyen irányú mozdulatra képes.

A vállízület mozgatásáért és stabilitásáért nagy részben a környező izmok felelősek, elsősorban az ízületet körülvevő rotátorköpeny. Ez a négy izomból álló köpeny minden irányból körbeveszi és stabilizálja az ízületet.
Vállfájdalom 11 oka, 4 tünete és 5 kezelési módja [teljes tudásanyag]
Az izmok túlterhelése következtében az izomegyensúly azonban felbomlik, mely a vállfájdalom leggyakoribb oka. Miért kezd el fájni a váll?
Adatkezelési tájékoztató Hírmorzsa Tudta-e, hogy a Svédmasszázs jótékonyan hat az izomrendszerre és rendszeres masszázzsal elkerülhető, illetve megszüntethető az izmok fájdalmas merevsége és az izomcsomók, melyek az ülőmunkát végzők és sportolók körében olyannyira jellemzők? Ayurvéda tanfolyamok Az indiai Ayurvéda holisztikus tanításai az Ayurvédiában! Képzéseink: ayurvédikus babamasszázs, ayurvédikus kismama és felnőtt masszázstanfolyamok, ayurvédikus szépségápolás, ayurvédikus életmód tanfolyamok. Ayurvéda Képzések autentikus forrásból!
Annak ellenére, hogy a vállízületet testsúllyal nem terheljük, vállunk közvetve mégis nagy igénybevételnek van kitéve, hiszen kezünkkel számtalan tevékenységet végzünk nap mint nap, melyhez a vállízület juttatja el karunkat a térben bármely pontra. Ezen tevékenységeket jobbára a testünk előtt vagy mellett végezzük, egyoldalúan terhelve ezzel az ízületet mozgató izmokat. Az izomegyensúly felbomlása pedig fájdalomhoz vezet, melynek leggyakoribb oka az izom túlterhelése. Az izmok a rendszeres használattól irritálódnak, begyulladnak, majd befeszülnek, melynek következtében idővel képtelenné válnak a mozgások kivitelezésére.
Ezek az úgynevezett degeneratív vállfájdalmak jobbára a túlterheléstől vagy az egyoldalú használat miatt alakulnak ki.
Vállfájdalom áttekintés
A fájdalom hatására önkénytelenül is olyan tartást veszünk fel, melyben kevésbé fáj a váll, általában kissé előre, felfelé húzzuk. Ha ezt a testhelyzetet sokáig tartjuk fenn, kialakul egy ördögi kör: a váll fáj, ezért minimálisan mozgatjuk, ami miatt beszűkül a mozgásterjedelem, melyből kimozdítva ismét fájdalom jelentkezik. Ennek eredményeként olyan mértékű mozgásbeszűkülés is kialakulhat, mely mindennapi életünket is megnehezíti, ugyanis a hétköznapi mozdulatok, mint a ruha felvétele, vagy egy tárgy leemelése a polcról is lehetetlen feladattá válik.
Váll probléma kezelése
Ezt az állapotot befagyott váll szindrómának nevezzük. Fontos tehát, hogy kismértékű fájdalom esetén is rendszeresen mozgassuk át a vállízületet, hogy mozgásterjedelmét megőrizzük.
Milyen egyszerű gyakorlatokkal enyhíthetünk a váll fájdalmán? Néhány egyszerű gyakorlat segítségével kimozgathatjuk a vállízületet, nyújthatjuk izmait, visszaállítva ezzel a váll mozgástartományát.
Funkcionális anatómia I.
Az alábbiakban bemutatunk 5 gyakorlatot, melyek nagyjából összesen 5 percet igényelnek, és nagyban hozzájárulhatnak a vállfájdalom enyhítéséhez is. Ehhez a felkart először vízszintes helyzetben oldalra kinyújtjuk, majd könyököt 90 fokban behajlítva az alkart felemeljük.

Az alkart felfektetjük magunk mellett az ajtófélfára. Támadó állást veszünk fel, majd a törzs mozdítása nélkül előre dőlünk B. Ügyeljünk arra, hogy a két váll párhuzamos maradjon, ne engedjük az ellentétes vállat előre dőlni.
Ez utóbbi három részből áll: kar brachiumalkar antebrachium és kéz manus. A vállöv vázát két csont, a kulcscsont és a lapocka képezi, melyek a törzs vázával csak a szegy—kulcscsonti ízületben függenek össze, nem számítva természetesen a lapockát és a kulcscsontot a törzs csontjaihoz rögzítő számos izmot.
Ezt a pozíciót tartsuk 15 másodpercig. Ezután a felkart 90 fok fölé emeljük, és így támasztjuk ki alkarunkat, majd előre dőlve ismét 15 másodpercig nyújtjuk C.
Fájdalmas elváltozás a bütyök A nyaki csigolyák kopása, angina pectoris koszorúér-betegség vagy izomszakadás - a kar - és vállfájdalmak hátterében sokféle betegség állhat. A baj eredete ugyanis a nyakban, a vállban vagy magában a karban is megbújhat. Olykor a röntgenfelvétel sem vezet a helyes útra. Alapos vizsgálat és alapos detektívmunka szükséges a baj okának feltárására. A vállfájdalom hetekig, akár hónapokig is eltarthat, főként, ha a diagnózis és az alkalmazott terápia nem a valódi okot célozta meg A váll- és karfájdalom tulajdonképpen már a nyaknál elkezdődhet.
Végül 90 fok alá visszük a kart és így is megismételjük a gyakorlatot A. A másik fájdalom a jobb vállízületben és az alkarban is ugyanígy mindhárom pozícióban megnyújtjuk.
Hogyan épül fel a vállízület?
Ehhez csípőszéles terpeszbe állunk, hátunkat kiegyenesítjük, két kezünket fájdalom a jobb vállízületben és az alkarban hátunk mögött összekulcsoljuk, a vállakat pedig lefelé toljuk. A két kart hátunk mögött megemeljük, ügyelve rá, hogy közben ne dőljünk előre és ne emeljük fel vállainkat se. Ezt a pozíciót is 15 másodpercig kitartjuk, majd karunkat lassan leengedjük és ellazítjuk.
Ehhez az egyik kart felemeljük a fejünk mellé, majd behajlítjuk úgy, hogy a kézfejet a két lapocka közé helyezzük. Másik kezünkkel fejünk fölött átnyúlva megfogjuk a behajlított kéz könyökét és elkezdjük hátra és magunk felé húzni azt. A gyakorlatot mindkét karral elvégezzük, másodpercig kitartva, majd ellazítjuk a karokat.

Ellentétes karunkkal alulról, könyök felett megfogjuk és húzzuk ellentétes irányba magunk előtt. Itt a váll hátsó részét és a hátunkat érezzük majd, hogy nyúlik. Figyeljünk rá, hogy vállainkat ne emeljük meg a gyakorlat közben.
Váll – nyáktömlő-gyulladás
Ezt a gyakorlatot is 15 másodpercig kitartjuk, majd ellazítjuk mindkét kart és elvégezzük a másik karral is ugyanígy. Ennek az 5 egyszerű gyakorlatnak a rendszeres elvégzésével megőrizhetjük és növelhetjük is vállunk mozgásterjedelmét, megelőzve ezzel egy esetleges vállműtétet is.
Ha a panaszok nem enyhülnek rendszeres átmozgatás hatására sem, mindenképp javasolt váll specialista ortopéd szakorvos felkeresése.