A jobb vállízület partjának károsodása. Állattan | Digitális Tankönyvtár

Az állatok életkorát a fogak megjelenése, kihullása, növése, esetleg kopása alapján állapítják meg. Megközelítően pontos életkort azonban csak a fogváltás alapján lehet becsülni, hiszen állatfajokon belül általában azonos időpontban tűnnek el a tejfogak, és jelennek meg az egyes fogak.

Ebből a szempontból legjobban háziállatainkat ismerjük. A szarvasmarha fogváltása 4—5, a kutyáé féléves korban a jobb vállízület partjának károsodása be. A test valamennyi izomszövetét az izomrendszer a jobb vállízület partjának károsodása musculorum foglalja magában. A mozgás aktív szerveit az izmok musculi alkotják.

A zsigeri izmok musculi viscerales és az erek falában lévő egyes izmok musculi vasorum simaizomszövetből állnak.

Egyes zsigerek izmai a nyelv és a garatizmok, a nyelőcső felső részének izomzata, a végbél és a hüvely záróizmaivalamint a bőrizmok és a vázizmok a harántcsíkolt a kéz ízületének fájdalma. Néhány emlőscsoport pl. A vázizomzat musculi sceleti a test izomállományának fő tömegét alkotja.

Az izomköteg finom, laza-rostos kötőszövettel endomysium hüvelyszerűen körülvett számos izomrostból myofibra áll.

• Eközben Tokióban szűkítették a as ötkarikás játékokra pályázó sportágak körét: a karate ott van a nyolcas listán.
• Sportime magazin 4 by Sportime Magazin - Issuu

Több izomköteget a kötőszövet perimysium in-ternum elsődleges, másodlagos vagy harmadlagos izomnyalábokká egyesít. A kötőszövetben erek és idegek ágaznak el.

Több nyalábot egységes izommá fog össze a külső kötőszöveti hüvely epimysium. Az izmokat — mint önálló mozgásszervi egységeket — és az izomcsoportokat az izompólya fascia musculi burkolja.

A vázizomzat a test izomállományának fő tömegét alkotja. Az izomrostok inakban tendo folytatódnak. Ezek segítségével tevődik át a csontokra, mint a mozgás passzív szerveire az izomrost összehúzódásakor keletkező erő.

Az ín fehér, selyemfényű, tömör, lapos vagy hengerded, kevéssé rugalmas, kollagén-rostos kötőszöveti köteg. Egyik végén lemezszerűen követi az izom alakját és izomlemezbe megy át, a másik vége felrostozódva behatol a csontba.

A legtöbb izom orsó alakú. A fejjel caput ered, középső része az izomhas venteramely a farokban cauda folytatódik.

A mozgás mindig több izom vagy izomcsoport együttműködésének eredménye: támogatják egymás működését a szinergeta, ellentétes hatásúak az antagonista izmok. Az izmok a csontokat tapadásuk szerint egy- vagy kétkarú emelőként mozgatják. Az izomerő izommunka mértéke a teher tömeg és az akadálytalan emelés magasságának szorzata, amely arányban áll az izom harántmetszetével.

1. Állattan | Digitális Tankönyvtár
2. Levélcím: Budapest, Pf.
3. Calaméo - Coleman Loren L.-Gyulladáspont
4. A sportmozgások biológiai alapjai

Az emlősök vázizomzatát fej, a törzs és a végtagok izmaira különítjük el A fej izmai az arcizmok és a rágóizmok. A törzs izmaihoz tartoznak a gerincoszlop nyújtó és hajlítóizmai, a farok, a mellkas és a has izmai. Az elülső végtag izmai a kapcsolóövnek a törzzsel közös izmai, valamint a vállízület, kéztőízület és három ujjízület izmai.

A hátulsó végtag izmai a kapcsolóöv és a csípőízület izmai, valamint a térdízület, a láb-tőízület és a három ujjízület izmai. Az izmok segítőszervei a fenn tárgyalt izompólyák mellett a nyálkatömlők, amelyek az izmok alatt helyezkednek el, a bennük lévő nyúlós folyadék segítségével a csontos váz kiemelkedésein és szögletein alápárnázzák a mozduló izmokat.

Az ínhüvely a fentihez hasonló folyadékkal kitöltött cső, amely az inat veszi körül. Ac: Achilles-ín, cf: a széles combpólya feszítője, fh: félighártyás izom, fű: nagy fűrészizom, ha: nagy ferde hasizom, hh: hosszú hátizom, hk: hosszú kampóizom, ht: hosszú tövisizom, kc: kétfejű combizom, kf: kétfejű karizom, kk: külső kampóizom, kl: külső lábikraizom, nf: nagy farizom, nh: nagy hátizom, nr: nagy rágóizom, ns: nagy szegyizom, rk: rövid kétfejű combizom, se: szegyfejizom, th: a trapézizom háti része, tn: a trapézizom nyaki része, va: vállcsúcsalapi izom Az emésztőkészülék apparatus digestorius alakulása, terjedelme szoros kapcsolatban van a táplálkozás módjával és a táplálék minőségével.

Így a húsevőké egyszerűbb és rövidebb, a bélcső hossza mintegy a testhossz ötszöröse. A növényevők bélcsatornája a táplálék cellulóztartalma és ennek nehezebben emészthetősége következtében a jobb vállízület partjának károsodása és terjedelmesebb.

A bélcsatornán fejlődéstanilag és anatómiailag három szakaszt lehet megkülönböztetni: elő- közép- és utóbelet. Az első kettő között a gyomor utáni epésbél kezdete az epevezető a jobb vállízület partjának károsodása az utolsó kettő között pedig a vakbél jelenti a határvonalat.

Nyaki eredetű vállfájdalom és kézzsibbadás

Az előbél részei a szájüreg, a garatüreg, a nyelőcső és a gyomor. A szájüreg cavum oris a szájnyílással kezdődik és az ínyvitorlákkal fejeződik be. Bejáratát az alsó és felső ajak labium mandibulare et labium maxillare határolják, amelyek a szájzugban angulus oris találkoznak össze.

Az ajkak határolta szájrés rima oris a húsevőkön nagy és tág a növényevőkéhez viszonyítva. A ló- és juhféléken az ajkak általában hosszúak, szabadon mozgathatók, éppen ezért a táplálék felvétele legelés velük történik.

Coleman Loren L.-Gyulladáspont

Ezzel szemben a szarvasmarha- és a sertésfélék a nyelvükkel, a ragadozók pedig a fogaikkal végzik ugyanezt a műveletet. A szarvasmarhafélék felső ajka az orr környékével együtt a lapos, széles, szőrmentes, és állandóan nedves fényszájjá vagy szutyakká alakult, míg a sertésféléken a csontos vázzal bíró ormányt találjuk.

Egyes rágcsálófajok pl. Ezt a pofazacskót szőr nélküli hámréteg borítja, amely a szájüreg felé nyálkahártyába megy át.